Hócipős macska

A hócipős macska egy sziámi és egy bicolor macskapártól származik, akik 1960-ban "randevúztak" először. A fajta jellegzetessége, hogy zoknit, hőcipőt hord: fehérek a lábfejei. Viszonylag kis testű macska jó természettel megáldva: energikus, játékos, intelligens és roppant alkalmazkodóképes. Más macskákhoz képest sokkal több figyelmet igényelnek, így nem lehet sokáig egyedül hagyni őket. A kiscicák fehéren jönnek a világra, színeik 1-3 hét alatt alakulnak ki. Minden cicának másak a színei és a jegyei, tehát nincs két egyforma.

EREDET

A hócipős macskát az 1960-as években fejlesz-tették ki. Dorothy Hinds-Daugherty, egy Philadelphiában élő sziámitenyésztő fejéből pattant ki az ötlet, hogy fehér mancsú sziámit tenyésszen. Ötletét sziámi és a kívánt fehér rajzolatú házimacska keresztezéséből valósította meg. Mikor Hinds-Daugherty visszavonult a tenyésztéstől, Vikki Olander vette át munkáját, és megkezdte az új fajta fejlesztését. Olander közreműködésével a Hinds által „hócipős macskának” nevezett fajta ideiglenes bejegyzést nyert. Olander készítette el az első fajtastandardot is. Az 1970-es évek végétől kezdődően egyre több tenyésztő érdeklődött a hócipős macska iránt, így hivatalosan is elismertté vált 1982-ben, melyet ugyanabban az évben követett a bajnoki státus - bár ezt csak a kanadai C. C. F.-től kapta meg. Az A. C. F. A. elismerése 1990-ben következett. A fajta még ma sem minden országban bejegyzett. Nagyrészt Angliában és Amerikában tenyésztik, de valószínűleg csak idő kérdése, hogy más országok tenyésztői is szárnyaik alá vegyék. Mára a hócipős külleme egyáltalán nem hasonlít a (modern) sziámira - a fajta egyedeinek sokkal zömökebb a felépítése és a fej formája.

JELLEM

A hócipős macskát sziámi és házi típusú macskák keresztezéséből tenyésztik. Temperamentuma ezért valahol a két véglet között van. A hócipős barátságos, társaságkedvelő macska. Nagyon jól kijön más macskákkal, és kutyák vagy gyerekek jelenléte is csak ritkán okoz problémát. Szeret játszani, és ez a tulajdonsága még előrehaladott korára is megmarad. Alkalmazkodóképessége miatt jól érzi magát egy kisgyermekes, zajos családban éppúgy, mint egy csöndes helyen, ahol ő az egyetlen háziállat. Ami leginkább kell neki, az a gazda figyelme. A hócipős macska rövid szőre nem igényel sok gondozást. Elég hetente egyszer átfésülni, és megtörölgetni nedves szarvasbőrrel, ettől bundája csillogóvá válik. Mint minden colorpoint macskánál, náluk is előfordul, főleg a fóka és kék jegyű egyedeknél, hogy az idő múlásával a test színe sötétebb árnyalatot ölt.

KÜLLEM / TEST

A hócipős teste szögletes, izmos és közepes méretű. Csontjai közepesen súlyosak. Nyaka közepesen hosszú. Lábainak hossza aránylik a test többi részéhez. Tömzsi mancsai közepesen nagyok és oválisak. Farka közepesen hosszú - (legalább olyan hosszú, mint a test maga), tövénél széles, és fokozatosan el-keskenyedik a vége felé.

FEJ

A fejnek is arányosnak kell lennie, olyan széles, mint amilyen hosszú, enyhén kerekded és közepes nagyságú. A pofacsontok magasan helyezkednek el. Az orrvonal közepes hosszúságú, és aránylik a fej többi részéhez. A közepes nagyságú fülek széles alapúak, végük lekerekített. A nagy szemek dió alakúak.

SZŐRZET

A szőrzet rövid és közepes hosszúság között változhat.

SZÍNEK ÉS MINTÁZAT MINTÁZAT

A hócipős macskában egyesül a sziámi faktor - amely lehetővé teszi, hogy a valódi szín csak a macska extremitásain jelenjen meg - és a fehér rajzolat. A legideálisabb esetben a hócipős pofáján fordított V alakú fehér rajzolat jelenik meg, melynek csúcsa egészen a szemek fölött ér véget. Ezt a mintát nem könnyű kitenyészteni, mivel sem a fehér szín mennyisége, sem elhelyezkedése nem határozható meg előre. Ennélfogva az ideális képtől való eltérés megengedett, de csak bizonyos mértékig. Mindezeken túl a hócipősnek a lehető legszimmetrikusabban megrajzolt fehér mancsokkal kell rendelkeznie. Legjobb, ha a mellső lábakon a bokáig, a hátsókon pedig egy kicsit a talp vége alatti pontig érnek a rajzolatok. A tökéletes mintát itt is nagyon nehéz a gyakorlatban elérni. A fehér színnek minden esetben egyszínűnek kell lennie, semmilyen más szín nem jelenhet meg benne.

SZÍNEK

Leggyakoribb színek a fóka jegy (genetikailag fekete) és a kék jegy (genetikailag kék). Ezenkívül lehet még csokoládé, vörös, krém, lila és teknőc jegy, bár ezeket az árnyalatokat még nem minden szervezet fogadja el. A szemszín élénk kék. A point jegyeknek mindig egyforma árnyalatúaknak kell lenniük. A maszk fedheti az egész pofát (kivéve természetesen a fehér részeket), és szűk vonalban felfuthat egészen a fülekig. A test mindig világos és egységes árnyalatú, kivéve a vállakat, a hátat és a csípőt, amelyek kicsit sötétebbek, míg a has és a mellkas kicsit világosabb árnyalatú általában. Nem büntetik, ha fehér szín található a fej oldalsó részein, a hason és a hátsó lábak belső felén.

MEGJEGYZÉS

• A hócipős macska a magasra állított fajtakövetelmények miatt - testfelépítés, fejforma, színek és mintázatok stb. - az egyik legnehezebben tenyészthető fajta, ezért a hócipős- szaporulatban találkozhatunk olyan kölykökkel is, amelyeknek egyáltalán nincsenek fehér jegyeik, vagy túl sok rajtuk a fehér szín.

• Manapság hócipős macskákat már csak hócipősökkel pároztatnak, de még mindig meg-engedett a keleti rövid szőrűvel, sziámival és amerikai rövid szőrűvel való keresztezés, bár ez utóbbival szinte már soha nem történik pároztatás.