Balinéz macska

Vegyünk egy sziámit, adjunk rá hermelinbundát - és már meg is van a balinéz! Ez a macskafajta nem más ugyanis, mint hosszú szőrű sziámi macska, melynek tudatos tenyésztése 1963-ban kezdődött, európai standardja 1984-ben lett elfogadva. Nevével ellentétben nem Baliról, hanem az USA-ból származik, ahol lehetséges, hogy azért keresztelték el balinéznek, mert kecses járása a Bali szigeti táncosokra emlékeztette gazdáját. A cica testfelépítésében lényegében megegyezik a sziámi macskákkal, csupán a szőre hosszabb. 18 színváltozata ismeretes. Bundája könnyen ápolható, lévén, hogy gyapjas aljszőrzete nincsen e fajtának. Gazdái ódákat zengenek róla, hiszen kedves, ragaszkodó cica, gyermekek mellé is ajánlott. Nemes, királyi kinézete ellenére nagy mókamester a balinéz, hatalmas szívvel és szeretetigénnyel.

Eredet

A balinéz igazából hosszú szőrű sziámi. Az első hosszú szőrű sziámit 1928-ban jegyezték fel Amerikában. Bár időről időre születtek hosszú szőrű kölykök sziámi macskáktól, senki nem érezte igazán szükségesnek, hogy ilyen egyedeket tenyésszen. Több variáció létezik arra, hogy a hosszú szőrért felelős recesszív gén hogyan jelenhet meg a sziáminál, lehet akár egy hosszú szőrű macskával történt "baleset", amely nem került napvilágra, egészen a szőr hosszúságáért felelős gén spontán mutációjáig. Bárhogy is, a sziámitenyésztők őket "mellékterméknek" tekintették, és hobbiállatnak adták el. Csak az 1950-es években, amikor a sziámi elérte népszerűségének csúcsát, kezdtek az amerikai sziámitenyésztők kampányolni a hosszú szőrű sziámi elismeréséért. A mozgalmat vezető tenyésztők a kaliforniai Marion Dorsey és a New York-i Helen Smith voltak. A "hosszú szőrű sziámi" elnevezés a sziámitenyésztőkből heves ellenállást váltott ki. Végül elhatározták, hogy ennek a fajtának (ami a valóságban csak egy szőrváltozat) új ne-vet adnak - balinéz.

JELLEM

Lassan, de biztosan egyre több tenyésztő csatlakozott. Fajtaszövetség jött létre - Balinese Breeders and Fans of America (Amerikai Balinéz Tenyésztők és -Tartók - B. B. F. A.) néven -, és az első fajtastandardot 1965-ben készítették el. Öt évvel később a balinézt Amerika szinte valamennyi szövetsége elismerte, és nem sokkal ezután Európában is bejegyezték. Akkoriban a fajta csak a klasszikus sziámi színekben létezett - fóka jegy, kék jegy, csokoládé jegy és lila jegy. Amerikában kizárólag ezeket fogadták el mint "igazi sziámi színek", és a más színezettel rendelkező macskákat hibridnek tekintették. Amerikában ezért a más színű egyedeket colorpoint rövid szőrűnek hívják. Néhány balinézlenvésztő szerette volna vérvonalait szélesíteni úgy, hogy be- vonnak colorpoint rövid szőrűeket, de ez ellen-állásba ütközött még a balinéztenyésztők felől is. Sokan úgy vélték, hogy a balinéz "tiszta" sziámi hosszú szőrrel, ezért a "hibridekkel" való keresztezés tönkretette volna a fajtát. A dilemma megoldódott, amikor új nevet találtak a nem klasszikus színezetű balinézeknek- 1979- ben a hosszú szőrű, nem klasszikus sziámi színezetű sziámik "java" néven kerültek bejegyzésre Amerika legnagyobb szervezeténél. Európában más a helyzet, itt a nem klasszikus színezetű balinézeket is balinéznek hívják.

JELLEM

A balinéz jelleme olyan, mint a sziámié. A sziámihoz hasonlóan ők is nagyon intelligensek és életvidámak, és természetük igen sajátságos. A balinézek játékosak, és azok maradnak öreg-korukban is. Napokig el tudják magukat szórakoztatni különféle játékokkal, és a kaparópóznákat is előszeretettel használják. Mindezeken túl azonban az emberi társaságot értékelik a legtöbbre. Igazi babusgatnivaló macskák, szeretnek gazdájukkal lenni, és részt venni a mindennapi életben. A balinézek mindig nyomatékosítják jelen-létüket, és sok figyelmet, törődést igényelnek - méghozzá annyit, hogy a legtöbb tenyésztő nem adja oda egyedül a balinézt, ha megtudja, hogy ő lenne az egyetlen macska a háznál, vagy a gazdája sokat nincs otthon. A magányos balinéznél a frusztráció miatt viselkedési problémák jelentkezhetnek. A balinéz "szól", ha játszani akar vagy babusgatásra vágyik, és addig nem tágít, amíg célját el nem éri; mint sok más keleti fajta, nagyon állhatatos és kitartó. A többi macskával kitűnően kijön, főleg ha azok is hasonló jelleműek, mint például más, keleti fajták. Ezek a macskák jól tűrik a kutyák és a gyerekek társaságát is. Általában nem "ragaszkodó" cicák, de gyakran kiválasztanak maguknak egy bizonyos embert. Karcsúnak és törékenynek látszanak, de igazából nem azok, és sokkal súlyosabbak, mint amilyennek első ránézésre tűnnek. Mint megannyi keleti fajta, a balinéz is nagyon beszédes: megállás nélkül képes "csacsogni", hangja pedig érdes és hangos. Emberközpontú beállítottságuk és intelligenciájuk miatt a kölyköket könnyű pórázhoz szoktatni és megtanítani apportírozni.

GONDOZÁS

A balinéz hosszú szőrű, de bundája selymes felépítésű, kevés alj szőrzete van, ezért elég hetente egyszer átkefélni. Legjobb, ha sörtés kefét használunk, azután pedig átfésüljük. Kiállítás előtt a balinézt meg kell fürdetni. Két-három nappal a kiállítás előtt tegyük ezt meg, hogy a bunda regenerálódni tudjon, és mindig speciális macskasampont használjunk.

KÜLLEM / TEST

A balinéz ugyanolyan testfelépítésű, mint a sziámi. Az izmos test hosszú és karcsú, nem szabad durvának lennie. A hátsó végtagok hosszabbak, mint a mellsők, a lábak hosszúak és vékonyak, a mancsok ovális alakúak. A farok hosszú és vékony, és nem lehet benne görbület vagy más elváltozás.

FEJ

A fej ék alakú, és szemből nézve tökéletes háromszöget formál a nagy fülekkel. A túlfejlett pofazacskó megzavarja a fejformát, éppen ezért nem megengedett. Az áll erős, de nem túl hangsúlyos, a gyenge, fordított állkapocs nagy hibának számít a kiállításon. Az orrvonal stop, megszakítás nélkül csat-lakozik a homlokhoz. A szem mandulavágású és döntött, a színnek a lehető legtisztábbnak kell lennie.

SZŐRZET

A balinéz félhosszú szőre selymes tapintású és finom, és szorosan a testhez kell simulnia. A fajtának kevés az aljszőrzete. A szőrzet sem-miképpen sem állhat fel, szerkezete nem lehet durva, és nem rendelkezhet túl sok aljszőrzettel. A farok szőrzete hosszú és selymes, de szerkezete nem lehet túl vastag.

SZÍNEK ÉS MINTÁZAT

Mivel a balinéz hosszú szőrű sziámi, minden sziámiszín és az Amerikában fellelhető color-point rövid szőrű színe megengedett, beleértve az egyszínű fehéret is (keleti fehér). A szem-színnek, tekintet nélkül a szőrzet színére, nagyon sötét kéknek kell lennie.

MEGJEGYZÉS

• A balinézre vonatkozó fajtaelőírások meg-egyeznek a sziámival, kivéve a szőrzet hosszát. Mivel a gyakorlatban a sziámi sokkal jobban megfelel az előírásoknak, ezért időn-ként egy-egy sziámival keresztezik őket, hogy "feljavítsák" a balinéz típust. Az ebből a kombinációból születő kölykök mindig rövid szőrűek. Ők hordozzák genetikai "csomagjukban" a hosszú szőrért felelős gént, így a megfelelő partnerrel (hosszú szőrű, vagy hosszú szőrt hordozó) képesek hosszú szőrű kölyköket nemzeni. A hosszú szőrért felelős gént hordozó rövid szőrű kölyköket "variánsnak" nevezik. Őket nem használják a sziámitenyésztésben, csak a balinéz vagy keleti hosszú szőrűek tenyésztésében. Időnként, de nem minden esetben, a variánsokat arról lehet felismerni, hogy rövid szőrük csak kicsit hosszabb, mint a fajtatiszta sziámiké.

• Fehér foltos balinézzel csak manapság találkozni, ezt a fajtatípust "Seychelles hosszú szőrűnek" hívják. A változat először Angliában tűnt fel sziámi és (teknőctarka és fehér) perzsa és más keleti fajták keresztezésének eredményeként. A Seychelle-ekkel először 1989-ben lehetett kiállításon találkozni.

Források: A fajtaleírásokat több szakkönyv, wikipediás cikk, külföldi honlapok és fórumok összevetése alapján készítettünk el. A fajtaszakértő által ellenőrzött cikkeket magyar tenyésztők lektorálták.