Egzotikus rövid szőrű macska

Az egzotikus rövid szőrűt a lusta gazda perzsájaként is emlegetik. Perzsa típusú, rövid szőrű cicáról van szó, amely perzsa és amerikai rövid szőrű macskák keresztezésével jött létre 1960-ban. Jelleme a perzsákhoz hasonlóan kedves, nyugodt, kicsit nagyobb aktivitással, mint hosszú szőrű őseik. Kíváncsi és játékos természetük a család kedvencévé teszi őket, más társállatokkal is jól megvannak, szinte szavukat sem hallani. Nem szeretik, ha egyedül hagyják őket, nagyon ragaszkodnak és hűségesek. Nyugodt, kiegyensúlyozott természetük városi gazdik számára is ideális társsá teszi őket. Amerikai rövid szőrű őseiktől aktivitásukat és egerészképességüket örökölték. A perzsa cicákkal ellentétben az egzotikus rövid szőrűek saját maguk is rendben tudják tartani a bundájukat. Rendszeres fésülés azonban ajánlott a levedlett szőrzet eltávolítása érdekében.

Eredet A KEZDETEK

Az egzotikus fajta gyökerei az Egyesült Államokból erednek. Az 1950-es és 60-as években néhány, az amerikai rövid szőrű macskát tenyésztő elhatározta, hogy a fajta ezüst egyedeinek szőrszínét és szemszínét (zöld) feljavítja. Ezt a tervüket a perzsával való keresztezéssel szerették volna megvalósítani. Ezzel egy időben azonban más, szintén amerikai rövid szőrűt tenyésztők a keresztezés ellen indítottak hadjáratot, mert úgy vélték, a fajta autentikus, tanyasi rövid szőrű, és nem kellene belekeverni perzsa vért. Igazuk lett, olyannyira, hogy az amerikai rövid szőrűek bundája a perzsa hatására túl lágyra sikeredett, és a típus is kezdett eltolódni a perzsa irányába. 1996-ban Jane Martinke C. F. A.-bíró azt javasolta, hogy a „perzsa-amerikai rövid szőrű” macskákat tömörítsék egy új fajtanév alatt. Első körben a „sterling” nevet akarták neki adni, ezüst bundája miatt, de hamarosan eldöntötték, hogy valamennyi perzsa színt be kellene vezetni a fajtánál, ezért megszületett az „egzotikus rövid szőrű” fajtanév. A cél egy perzsa kinézetű, de rövid, bársonyos szőrzettel rendelkező macska tenyésztése volt. így a fajtastandard megegyezett a hosszú szőrű perzsáéval, azzal a kivétellel, hogy akkoriban az egzotikus rövid szőrűnél nem volt kikötés, hogy az orrvonalon stopnak kell látszódnia. Ezt a kikötést csak 1973-ban törölték a standardból, mivel az egzotikus típusa egyre inkább hasonlított a perzsára, így az engedmény már szükségtelenné vált.

JELENKORI FEJLŐDÉSTÖRTÉNET

Bár a kezdetekkor természetesen csak az amerikai rövid szőrűeket pároztatták egymással, azért más rövid szőrű fajtákat is bevontak időnként a tenyésztési programba. Az amerikai típusú burmát például aranyos kerek feje és tömzsi testalkata, az orosz kéket pedig meg-duplázott, bársonyos bundája miatt vonták be. A programban nemcsak amerikai, de európai tenyésztők is részt vettek. Mivel Európában igen kevés amerikai rövid szőrű volt, ezért az európaiak a rövid szőrű faktort a brit rövid szőrűtől kölcsönözték. Ennek ellenére nagyon kevés ilyen keresztezés történt. Igazából a perzsán kívül nem igazán volt szükség más fajtát bevenni a programba. A rövid szőr domináns öröklött a hosszú szőr fölött. Emiatt vált lehetővé, hogy a rövid szőrű egyedeket szinte kizárólag csak perzsákkal keresztezzék, hogy az ebből a keresztezésből származó kölykökkel folytassák fokozatosan a tenyésztést. Mindezek ellenére a perzsatenyésztők nagy része nem kívánt részt venni a rövid szőrű perzsák tenyésztésében, így az egzotikus-tenyésztők nem mindig tudták az általuk legjobbnak talált kandúrokkal pároztatni nőstényeiket. Az ellenállás idővel kissé alábbhagyott, és ma már sok olyan perzsatenyésztő van, aki egyben egzotikus tenyésztéssel is foglalkozik. 1975-től nem engedik, hogy az egzotikust a perzsán és az amerikai rövid szőrűn kívül más fajtával keresztezzék. 1980-tól az amerikai rövid szőrűvel való pároztatás is tiltott, bár addigra ez a gyakorlat már szinte teljesen megszűnt. A legtöbb országban az egzotikust és a perzsát ma már egy és ugyanazon fajtának tekintik, lehet egymással pároztatni őket, így egy almon belül előfordulhat rövid és hosszú szőrű kölyök is. Mégis külön zsűrizik őket, és külön törzskönyvi név alatt futnak - a rövid szőrű perzsák „egzotikus”, a hosszú szőrűek pedig „perzsa hosszú szőrű” néven, de nem minden országban és szervezetnél követik ezt a megkülönböztető gyakorlatot. Az amerikai és a kanadai szervezetek különbséget tesznek például az egzotikus tenyésztési programjából származó hosszú szőrű perzsák és a fajtatiszta perzsa vér-vonalból származó állatok között. Az előbbit „egzotikus hosszú szőrűként” jegyzik be.

JELLEM

Az egzotikus temperamentuma megegyezik a perzsáéval, bár vannak tenyésztők és gazdák, akik állítják, hogy az egzotikus tevékenyebb macska. Az egzotikus jó viselkedésű, kedves, barátságos, társaságkedvelő és viszonylag csöndes macska. Nagyon jól kijönnek más macskákkal, kutyákkal és gyerekekkel. Nem jellemző rájuk a féltékenykedés, így nem jelent problémát, ha több állattal élnek egy fedél alatt. Nem igazán zavarja őket a lárma, bár igénylik, hogy legyen egy hely, ahová visszavonulhatnak. Az átlagos egzotikus nagyon szeretetteljes, és szeret a gazdája ölében feküdni, de semmiképpen nem tolakodó, és máshol is nyugodtan lepihen, ha a gazda éppen nem ér rá. Hangjuk általában visszafogott.

GONDOZÁS

Az egzotikust időnként a „lusták perzsájának” is hívják. Az elnevezés részben találó: természetesen rövid szőre sokkal kevésbé gubancolódik, és rendben tartása nem olyan nehéz, mint a perzsáé. Másrészről viszont szőrzetének igenis szüksége van gondozásra. A kiállításra szánt egyedeknél az elhalt szőrszálakat kézzel kell kihúzgálni a bundából, így gyönyörű, egyenletes lesz a szőre, nem pedig „durva”. Fülének arányosan kicsinek kell lennie, ezért a fül végén található hosszabb szőrszálakat a kiállítási állatoknál levágják. Ha csupán házikedvencként tartunk egzotikust, akkor a heti egy’- szeri, sörtés kefével végzett kefélés általában elegendő. Mivel az egzotikus fejformája megegyezik a perzsáéval, a szem és környékének ápolása ugyanúgy napi feladat, mint a perzsánál; ezt elvégezhetjük speciális szemápoló folyadékkal

KÜLLEM / TEST

Az egzotikusnak típusában meg kell egyeznie a perzsával, kivéve, hogy szőre rövid. Teste zömök és tömzsi, lábai viszonylag vagy lehűtött forralt vízbe mártott papír zseb-kendővel (lásd még: Perzsa - Gondozás). rövidek, erősek és vaskosak. A mellkas széles és mély, és a váll ugyanolyan széles, mint a hát. A hátnak a jó izomzat és nem a túltápláltság miatt kell szélesnek lennie. A mancsok nagyok, kerekek és erősek. A farok elég rövid, aránylik a test többi részéhez, vége lekerekített, a farok szőrzete tömött. A csontszerkezet kerekded, a nyak rövid és vastag.

FEJ

Az egzotikus feje kerek, masszív, koponyája széles. Az orr rövid, és feltűnően nagy stop (az orrnyereg bemélyedése) látható rajta, a szemek között. A pofazacskók teltek, a pofa széles és erőteljes, a fogak jól záródnak. A fülek kicsik és kerekdedek, alacsonyan és távol egymástól helyezkednek el. A nagy, telt, kerek szemek élénk színezetűek, távol ülők, bájos tekintetet kölcsönözve ezzel a macskának.

SZŐRZET

A bunda még jobban kiemeli a kerek formákat. Tömött és erős, de tapintásra puha, pazar. Mivel az aljszőrzet dús, a bunda enyhén eláll a testtől.

SZÍNEK ÉS MINTÁZAT - ÁLTALÁNOSSÁGBAN

Az egzotikust a perzsánál előforduló valamennyi színben tenyésztik, és a színek tekintetében ugyanazok az előírások vonatkoznak rájuk is. Mivel a cirmos mintázat sokkal jobban látszik a rövid szőrzetükön, mint a hosszú szőrű egyedeknél (perzsáknál), ez a mintázat igen népszerű az egzotikusnál, de az egyszínű fekete, vörös és a teknőctarka ugyanolyan gyakori, akárcsak a colorpoint.

MEGJEGYZÉS

A legtöbb országban a perzsákat és az egzotikus macskákat egy ugyanazon fajtának tekintik, ahol csak a szőrzet hosszúságában van eltérés, és általában egy fajtaszövetségben is tartják őket számon. F.gyes szövetségek mégis különbséget tesznek a perzsák és a hosszú szőrű egzotikus macskák között - ezek a szervezetek nem engedik az egzotikust és a hosszú szőrű egzotikust perzsával keresztezni.

Források: A fajtaleírásokat több szakkönyv, wikipediás cikk, külföldi honlapok és fórumok összevetése alapján készítettünk el. A fajtaszakértő által ellenőrzött cikkeket magyar tenyésztők lektorálták.